Irodalomi művek
Anatómia és küllemtan
Kutyafajták százait tenyésztette már ki az ember, a legkülönfélébb felépítéssel és külalakkal. Minden fajtának megvan a maga célja – még az ölebeknek is –, és ezt a külsejük is tükrözi. De a külső nem mindegy, hiszen a csontok, inak, ízületek minden fajtánál ugyanott találhatók meg és ugyanazt a célt szolgálják. Először tehát egy kis anatómia…
Fej: a szilárd agykoponyához mozgatható állkapocscsont és porcosan kapcsolódó nyelvcsont kapcsolódik. Az arckoponya fajtánként eltérő: a rövid, tömzsitől egészen a keskeny és hosszúig. A fogak elhelyezkedése és záródása leginkább emésztési szempontok miatt fontos, de minden felnőtt példányra jellemző a 12 metszőfog, 4 szemfog, 16 előzápfog és 10 zápfog. Fogazatuk egyik része a húsevésre alakult ki (tépő fogazat), míg a hátsó fogak mindenevésre (őrlő fogak). A kölyökkutyák 4-6 hónapos korukra váltják le tejfogaikat. A harapás legtöbb esetben ollós záródású (de vannak alsó és felső metszőfogas záródásúak).
Típusait tekintve létezik nemes, finom, nehéz és burkolt fej. Ha nem tükrözi a nemi jelleget, akkor szukás, szukáknál kanos fejet különböztetünk meg.
A fej felső részei az orrhegy felső része, az orrhát, a stop, a homlokvonal és a fejtető. A fang, az ajkak az alsó részt alkotják.
A fület mérete, tűzöttsége (magasan, alacsonyan, középmagasan), szövete (vékony és finom vagy vastag és húsos), tartása (felálló, részben felálló és előretört, lógó, pofához simuló és megtört, illetve nem megtört, rózsafül, tehénfül) alapján különböztetjük meg. A fül kurtítása szintén fajtajellegtől függött, jelentősége napjainkban kezd elhalványulni.
A szemrések kerekek, oválisak, háromszögűek, mandulavágásúak vagy keskenyek. Általában a minél sötétebb szemszín a kívánatos, de vannak eltérő fajták, ahol a szőrzet színével harmonizáló vagy a kék szem a megengedett/kívánatos. Extrém szemszínek a csókaszem (fehér), az üvegszem (kék), ragadozómadár-szem (sárgás). A kidülledőket ökörszemnek, a mélyen ülőket disznószemnek hívjuk. A szemhéjak feszessége a szemgolyó védelmét és tartását biztosítják. Ha a szemhéj laza, a szemgolyó kifordulhat vagy befelé fordulhat. Mindkettő esetben örökletes betegségről van szó.
Típusait tekintve létezik nemes, finom, nehéz és burkolt fej. Ha nem tükrözi a nemi jelleget, akkor szukás, szukáknál kanos fejet különböztetünk meg.
A fej felső részei az orrhegy felső része, az orrhát, a stop, a homlokvonal és a fejtető. A fang, az ajkak az alsó részt alkotják.
A fület mérete, tűzöttsége (magasan, alacsonyan, középmagasan), szövete (vékony és finom vagy vastag és húsos), tartása (felálló, részben felálló és előretört, lógó, pofához simuló és megtört, illetve nem megtört, rózsafül, tehénfül) alapján különböztetjük meg. A fül kurtítása szintén fajtajellegtől függött, jelentősége napjainkban kezd elhalványulni.
A szemrések kerekek, oválisak, háromszögűek, mandulavágásúak vagy keskenyek. Általában a minél sötétebb szemszín a kívánatos, de vannak eltérő fajták, ahol a szőrzet színével harmonizáló vagy a kék szem a megengedett/kívánatos. Extrém szemszínek a csókaszem (fehér), az üvegszem (kék), ragadozómadár-szem (sárgás). A kidülledőket ökörszemnek, a mélyen ülőket disznószemnek hívjuk. A szemhéjak feszessége a szemgolyó védelmét és tartását biztosítják. Ha a szemhéj laza, a szemgolyó kifordulhat vagy befelé fordulhat. Mindkettő esetben örökletes betegségről van szó.
Fogazat: a fejhez tartozik, de részletesebb leírást igényel. A kifejlett kutyánál alapvető szempont a harapástípus, a fogak száma és fejlettsége. A harapás általánosan elfogadott típusa az ollós harapás. De vannak olyan fajták, ahol az arckoponya túlzottsága miatt a fogsor eltérően záródik. Ezt hívhatjuk harapófogó, hátra- és előreharapásnak (német boxer, francia és angol bulldog). Fajtatiszta kutyáknál a harapás fontos fajtajelleg.
Törzs: a gerincoszlophoz bordák csatlakoznak – minden hátcsigolyához egy pár borda kapcsolódik. A bordák, a hátcsigolyák és a szegycsont alkotják a mellkas vázát, amely védi a szerveket is. A mellkas formája is fajtánként eltérő lehet – pl. mély mellkas, kidomborodó előmellel a tacskókra. A medencecsont formája a mozgás, a fartartás és a szülés szempontjából is fontos szerepet tölt be.
Végtagok: hosszuk, állásuk eltérő lehet, és egyes fajtáknál (pl. foxterrier) a farkaskarom is megjelenik.
A csont végét porc fedi, amely védi a kopástól. A porcok túlzott igénybevétele miatt egyes fajták (pl. tacskók) nyaki és ágyéki részén hamarabb elkopik, és ez fájdalmas mozgást, speciális esetben porckorongsérvet is eredményezhet.
Bőr és szőr: a kutya kültakarója. A bőr és a szőrzet minősége fajtánként eltér. Vannak érzékeny bőrű, rövid szőrű kutyák (vizslák, kopaszkutyák, shar-peiek, pigmenthiányos egyedek), és vannak vastagabb bundájú, ellenállóbb bőrűek (hegyi kutyák, pásztorebek). A szőrzet minősége a fajtajellegből adódik, ápolásuk ennek megfelelően történik. Az elhanyagolt szőrzet és bőr komoly megbetegedéseket (rüh, ekcéma, bőrférgesség) okozhat, nem megfelelő kezelésük az állat halálát is okozhatják.
A kutyafajták sajátos megjelenései hatással vannak az állat funkcióira. De még egy típusos egyed is mutathat eltéréseket a fajtáján belül. A fajtaleírásokban részletesen szerepelnek a kívánatos külső jegyek. Ezeket a külső jegyeket vesszük most végig, fajtától függetlenül. Jöjjön tehát a küllemtan.
Végtagok: hosszuk, állásuk eltérő lehet, és egyes fajtáknál (pl. foxterrier) a farkaskarom is megjelenik.
A csont végét porc fedi, amely védi a kopástól. A porcok túlzott igénybevétele miatt egyes fajták (pl. tacskók) nyaki és ágyéki részén hamarabb elkopik, és ez fájdalmas mozgást, speciális esetben porckorongsérvet is eredményezhet.
Bőr és szőr: a kutya kültakarója. A bőr és a szőrzet minősége fajtánként eltér. Vannak érzékeny bőrű, rövid szőrű kutyák (vizslák, kopaszkutyák, shar-peiek, pigmenthiányos egyedek), és vannak vastagabb bundájú, ellenállóbb bőrűek (hegyi kutyák, pásztorebek). A szőrzet minősége a fajtajellegből adódik, ápolásuk ennek megfelelően történik. Az elhanyagolt szőrzet és bőr komoly megbetegedéseket (rüh, ekcéma, bőrférgesség) okozhat, nem megfelelő kezelésük az állat halálát is okozhatják.
A kutyafajták sajátos megjelenései hatással vannak az állat funkcióira. De még egy típusos egyed is mutathat eltéréseket a fajtáján belül. A fajtaleírásokban részletesen szerepelnek a kívánatos külső jegyek. Ezeket a külső jegyeket vesszük most végig, fajtától függetlenül. Jöjjön tehát a küllemtan.
Nyak: jellemzői a hossz (hosszú, közepes, rövid), a keresztmetszet (ovális vagy hengeres), az illesztés (magasan, középmagasan vagy alacsonyan), a vastagság (vékony, közepesen izmolt, vastag, terhelt) és a forma. Formáját tekintve az általánosan elfogadott az egyenes, a csonka kúp alak. De bizonyos fajtákra jellemző a deszkanyak (orosz agár), hattyúnyak (német dog), szarvasnyak (kis olasz agár), disznónyak (nápolyi masztiff) vagy terhelt nyak (angol bullddog).
Mar: a mar magasságát veszik a kutya magasságának. Ez a felső vonal legmagasabb pontja, egyben egy alátámasztási pont, amely a mozgásban is segít. Lehet hosszú, rövid, jól izmolt, izomszegény, jól kiemelkedő és süppedt.
Hát: a martól az ágyékig tartó szakasz. A laza ház hajlott vagy nyerges is lehet. Ha domború, akkor ívelt – eltúlozva pontyhát. Lehet jól izmolt, izomszegény, széles vagy keskeny.
Hát: a martól az ágyékig tartó szakasz. A laza ház hajlott vagy nyerges is lehet. Ha domború, akkor ívelt – eltúlozva pontyhát. Lehet jól izmolt, izomszegény, széles vagy keskeny.
Ágyék: a hát és a far közötti rugalmas testrész. Ideális esetben rövid, széles, feszes és jól izmolt, illetve az egyenes, de vannak fajták, ahol az enyhén ívelt a kívánatos. Hibának számít a laza, túl hosszú, keskeny és izomszegény ágyék.
Far: keskeny, széles, jól izmolt és izomszegény lehet. Alakulás szerint egyenes, lejtős, enyhén vagy erősen csapott. Ha elülső pontja magasabban fekszik, mint a mar, túlnőtt farról beszélünk (extrém esetben tornyos far).
Farok: mozgás közben a kutyák a farkukkal is egyensúlyoznak, és fajtánként igencsak eltér a mérete, alakja, hossza, tűzése és tartása. Hosszát a hátulsó végtag valamely pontjához viszonyítják (csánk): e fölé, eddig vagy ez alá érhet. A farok kurtítása fontos fajtajegynek számít(ott) pl. a dobermannoknál, boxereknél, rotweilereknél és egyes vadászkutyáknál, de manapság háttérbe szorul ennek jelentősége.
Far: keskeny, széles, jól izmolt és izomszegény lehet. Alakulás szerint egyenes, lejtős, enyhén vagy erősen csapott. Ha elülső pontja magasabban fekszik, mint a mar, túlnőtt farról beszélünk (extrém esetben tornyos far).
Farok: mozgás közben a kutyák a farkukkal is egyensúlyoznak, és fajtánként igencsak eltér a mérete, alakja, hossza, tűzése és tartása. Hosszát a hátulsó végtag valamely pontjához viszonyítják (csánk): e fölé, eddig vagy ez alá érhet. A farok kurtítása fontos fajtajegynek számít(ott) pl. a dobermannoknál, boxereknél, rotweilereknél és egyes vadászkutyáknál, de manapság háttérbe szorul ennek jelentősége.
Előmell (front): szintén a kutya funkcióját és felépítését tekintve lehet erőteljes, jól fejlett vagy kevésbé izmolt. Kakasszügynek a kiálló, de izomban szegény előmellet nevezzük.
Mellkas: formáját a bordák hossza (mélységét) és íve (dongásságát), illetve az izomzat mennyisége határozza meg. A mellkas alsó vonalának átmenete bizonyos esetekben megtörhet, ilyenkor tyúkmellről beszélünk.
Has: alsó vonalát figyelembe véve van erősen felhúzott (agárhas), kevésbé felhúzott (karcsú), egyenes has, lógó (szalmahas) és csüngő has.
Lapocka: fontos a hossza (hosszú, közepesen hosszú, rövid), szélessége, dőltsége (jól dőlt, mérsékelten ferde, meredek) és izmoltsága (izmolt, túlzottan és kevésbé izmolt).
Mellkas: formáját a bordák hossza (mélységét) és íve (dongásságát), illetve az izomzat mennyisége határozza meg. A mellkas alsó vonalának átmenete bizonyos esetekben megtörhet, ilyenkor tyúkmellről beszélünk.
Has: alsó vonalát figyelembe véve van erősen felhúzott (agárhas), kevésbé felhúzott (karcsú), egyenes has, lógó (szalmahas) és csüngő has.
Lapocka: fontos a hossza (hosszú, közepesen hosszú, rövid), szélessége, dőltsége (jól dőlt, mérsékelten ferde, meredek) és izmoltsága (izmolt, túlzottan és kevésbé izmolt).
Végtagok: a könyök minél közelebb helyezkedjen el a mellkashoz, de mégis szabad mozgású legyen. Eltérő esetben fordulhat befelé és kifelé is. A felkar, alkar hossza és helyezkedése fontos. A mellső lábtő és a mellső lábközép fejlettsége, szélessége és feszessége a meghatározó, illetve a talajjal bezárt szöge. Ha túl laza, akkor majdnem érinti a talajt, ebben az esetben medvetalpúságról van szó. A mancsok mérete, formája, boltozottsága és feszessége meghatározza a járást és az állást egyaránt. A karmok és a talppárnák fejlettsége az állat egész életére kihatnak. Általában párhuzamosan előrenézők, de ki- vagy beforduló mancsról is beszélhetünk, bár ez a legtöbb fajtánál hibaként van jelen.
Szőrzet: a hámréteget szőrzet fedi, amely védi az állatot a sérülésektől, és időjárási viszontagságoktól. Ápolásuk, rendben tartásuk fajtánként eltérő lehet. Vannak, akiknek elég a heti egyszeri átkefélés, másokat trimmelni kell, míg vannak, akiknek gondos szétválasztásra van szüksége. Rövid, közepes, középhosszú és hosszú szőrzetről beszélhetünk. Sima (kopófélék, vizslafélék), hullámos (mudi, kuvasz), drótos (foxterrier), szálkás (cairn terrier, szálkás szőrű tacskó és vizsla), göndör (bedlington terrier, pumi), zsinóros (puli, komondor) szőrtípusokat is megkülönböztethetünk. Színét tekintve is végtelen választékkal találjuk szembe magunkat: egyszínűtől a csíkoson át a foltos és pöttyösön keresztül a melírozottig szinte bármilyen színben találhatunk magunknak kutyát.
Írta: De la Mancs
Forrás:
Dr. Pórfy Tünde: Junior handler iskola - Küllemtan 1. (In.: Nemzetközi Kutya Magazin (XIV. évfolyam, 12. szám, 2009. december))
Dr. Pórfy Tünde: Junior handler iskola - Küllemtan 2. (In.: Nemzetközi Kutya Magazin (XV. évfolyam, 1. szám, 2010. január))
Dr. Pórfy Tünde: Junior handler iskola - Küllemtan 1. (In.: Nemzetközi Kutya Magazin (XIV. évfolyam, 12. szám, 2009. december))
Dr. Pórfy Tünde: Junior handler iskola - Küllemtan 2. (In.: Nemzetközi Kutya Magazin (XV. évfolyam, 1. szám, 2010. január))