Irodalomi művek
Chipezzünk!
A mikrochip 2013-tól való kötelező jellegű bevezetése megosztotta a kutyás és nem kutyás társadalmat. Sokan üdvözölték a törvénybe iktatást, mondván, hogy így a kidobott vagy elkóborolt állatok gazdáit könnyebb lesz visszakövetni. Mások viszont aggodalmukat fejezték ki azok felé, akik a költségeket nem vállalva, a legkülönfélébb módon szabadulnak meg kutyáiktól. Egyelőre az utóbbi eset áll fenn: 2012. őszétől minden eddiginél több kutyát hagytak el vagy csaptak ki a felelőtlen kutyatartók.
A mikrochip bevezetése az állatvédelmi törvény megújításakor nyert törvényi keretet. Európai és uniós országként már régen itt volt az ideje, már csak azért is, mert az Európai Unió türelmi időt adott nekünk. 2004-2008 között az uniós határokat átlépő kisállatokat (kutya, macska stb.) mikrochippel vagy tetoválással kellett megjelölni. 2008-tól már csak a mikrochipes állatok léphetik át a határokat. 2010-től pedig csak úgy lehetett kutyát eladni vagy ajándékozni, ha volt benne chip (bár tény, hogy ennek ellenőrzése még nem volt kiépítve).Tehát a mikrochip fogalma nem újkeletű dolog, vannak, akik az utazások miatt, vagy mert fontosnak tartották, már korábban ültettek be a kutyájukban, macskájukba chipet.
A mikrochip egy közel rizsszem méretű eszköz. A szövetbarát kapszulában egy antenna és egy mikrochip van beépítve, amelyhez egy 15 jegyű számsor tartozik. Ezeket matricákon kapjuk meg, melynek egyik darabját a Kisállat egészségügyi könyv megfelelő oldalába kerül ragasztásra. A levonón fennmaradt matricákat ne a kiskönyvbe tegyük bele, külön tároljuk. Az eljárás nem kerül több időbe, mint egy veszettség elleni oltás. A tű valamelyest vastagabb, de a gyors beavatkozás nem jelent problémát az állatnak. A jelen törvények alapján a közterületi felügyelők és a rendőrök igazoltatás esetén kérhetik a kutyát sétáltatótól a kisállat egészségügyi könyvet is a személyi igazolványunk mellett.
Elöljáróban néhány részlet a 2012-es kormányrendeletről, amely az állattartási és állatvédelmi törvényt módosította:
„A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbeadott eb és macska
transzponderrel történő megjelölésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik.”
17/B. § (1) A magánállatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e.
(2) A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégző magánállatorvos az oltási
könyv vagy a kisállatútlevél megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazolja. Az ivartalanítás
megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot követően igazolható.
(3) Az eb transzponderrel történő megjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző magánállatorvos köteles az
állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos
elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni.
(4) A transzponderrel megjelölt, az adatbázisban nem szereplő eb adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig
a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.
(5) Az adatbázisba történő regisztráció díja állatonként 200 forint. Az adatbázisban regisztrált eb adatának
megváltozása miatt történő adatmódosítás díjmentes.
(6) A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén
a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni,
b) az adatbázis működtetője köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.
(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén
az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.
(8) A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégző magánállatorvos
8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni.
(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérő vagy abból hiányzó adatokról a jegyzõ
köteles az adatbázis mûködtetőjét értesíteni.”
(11) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/B. §-a a következő (10)–(12) bekezdésekkel egészül ki:
„(10) Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.
(11) A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyző és a kerületi hivatal ellenőrzi.
(12) A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a magánállatorvos köteles jelentést tenni
a kerületi hivatal felé.”"
Van tehát egy törvényünk, amelyet a tehetősebb vagy felelősségteljesebb gazda be tud tartani. Aki évente viszi oltásra a kutyáját, azoknak a többsége tudja és akarja is vállalni a chipezés költségét, amely 2013. január 1-jétől maximum 3500 Ft + 200 Ft regisztrációs díj. Nagyon fontos, hogy regisztráltassuk is a chipszámot, mert ennek hiányában a mikrochip sorszáma nem fogja hozzánk visszavezetni elkódorgott vagy ellopott kedvencünket. A (http://petvetdata.hu/) oldalon lehet ellenőrizni, hogy valóban fent van-e a kutyánk és a mi adataink az adatbázisban. Az állatorvosoknál és egyre több menhelyen, illetve gyepmesteri telepen van már chipleolvasó, amellyel ki lehet nyomozni, hogy van-e a kutyában chip.
Budapesten és Pest megyében, illetve néhány nagyobb városban hirdettek és hirdetnek most is kedvezményes vagy ingyenes beültetési akciókat, azonban az ország nagy részén élők nem részesültek ilyen segítségben, és ha 2013 előtt mentek el az állatorvoshoz beültetni a chipet, akár a dupláját is fizethették. Ráadásul, vidéken, ahol nem ritka a 2-3 vagy annál több kutya, ezek a költségek halmozottan terhelték a háztartás büdzséjét.
Magyarországon kb. 2 millió kutya él, ebből több tízezer kóborol felelőtlen állattartás vagy állatelhagyás miatt. Néhány kutya falkába verődve, elvadulva, éhesen tartja rettegésben a települések lakóit vagy az vad- és háziállatállatokat. A vadászok zokszó nélkül kilövik azokat az ebeket a vadvédelem jegyében, amelyek átlépik a város vagy falu határát, de sokakat elütnek vagy sérülést szerezve, kínok között pusztulnak el. A szaporulat megfékezése, az ivartalanítás még gyerekcipőben jár hazánkban; ennek oka leginkább a tájékozatlanság és a pénzhiány. A sikeresen befogott állatokban először a chipet keresik, és ennek hiányában a kutya a kár élete végéig a gyepmesteri telepen (általában 30 nap) vagy a menhelyeken vár jobb sorsra. A különböző szervezetekhez került állatok a felépülés után ivartalanításon és chipezésen esnek át, amelynek költségeit általában az egyesület állja, de van, amikor a leendő örökbefogadó gazdinak kell kifizetnie mindezt.
És ott vannak azok a kutyák, akiknek ugyan van gazdájuk, de tartási körülményüket még egy többszörös gyilkossággal elítélt sem érdemel meg. Ezek a kutyák soha nem látnak állatorvost, rendszerint láncra születnek és azon is pusztulnak el. Tartóik sem anyagi fedezettel, sem megfelelő állattartási ismeretekkel nem rendelkeznek. Fogalmuk sincs, hogy milyen alapvető igényei (rendszeres étkezés, szocializálás, mozgás stb.) vannak egy állatnak, vagy szándékosan nem törődnek velük. Mi lesz ezekkel az állatokkal? Őket ki fogja ellenőrizni?
Az állatvédelmi törvény szigorodásával párhuzamosan lassan kibontakozóban van az Állatvédőrség (http://www.allatvedorseg.hu/) fogalma és szervezete, akik ellenőrzött bejelentésre kiszállnak olyan helyekre, ahol embertelen körülmények között tartják a kutyákat és más állatokat. Úgy néz ki, hogy az emberek is látják és merik is jelenteni azokat, akiknél állatkínzást vagy elhanyagolást észlelnek, ezzel is esélyt adva a kutyáknak.
A mikrochip egy közel rizsszem méretű eszköz. A szövetbarát kapszulában egy antenna és egy mikrochip van beépítve, amelyhez egy 15 jegyű számsor tartozik. Ezeket matricákon kapjuk meg, melynek egyik darabját a Kisállat egészségügyi könyv megfelelő oldalába kerül ragasztásra. A levonón fennmaradt matricákat ne a kiskönyvbe tegyük bele, külön tároljuk. Az eljárás nem kerül több időbe, mint egy veszettség elleni oltás. A tű valamelyest vastagabb, de a gyors beavatkozás nem jelent problémát az állatnak. A jelen törvények alapján a közterületi felügyelők és a rendőrök igazoltatás esetén kérhetik a kutyát sétáltatótól a kisállat egészségügyi könyvet is a személyi igazolványunk mellett.
Elöljáróban néhány részlet a 2012-es kormányrendeletről, amely az állattartási és állatvédelmi törvényt módosította:
„A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állatmenhelyről, ebrendészeti telepről, vagy állatvédelmi szervezettől örökbeadott eb és macska
transzponderrel történő megjelölésének költségei az állat örökbefogadóját terhelik.”
17/B. § (1) A magánállatorvos az eb vizsgálata, kezelése előtt köteles ellenőrizni, hogy az állat transzponderrel jelölt-e.
(2) A transzponderrel való megjelölés vagy az ivartalanítás megtörténtét az azt elvégző magánállatorvos az oltási
könyv vagy a kisállatútlevél megfelelő rovatának kitöltésével, aláírásával és bélyegzőjével igazolja. Az ivartalanítás
megtörténte utólag kizárólag az ebtartó költségén elvégzett eredményes bizonyító vizsgálatot követően igazolható.
(3) Az eb transzponderrel történő megjelölését követő 8 napon belül a beavatkozást végző magánállatorvos köteles az
állatnak az Ávtv. 42/A. § (4) bekezdése szerinti adatait a transzponderrel megjelölt ebek adatait nyilvántartó országos
elektronikus adatbázisban (továbbiakban: adatbázis) regisztrálni.
(4) A transzponderrel megjelölt, az adatbázisban nem szereplő eb adatait az állat tartója köteles 2012. december 31-ig
a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.
(5) Az adatbázisba történő regisztráció díja állatonként 200 forint. Az adatbázisban regisztrált eb adatának
megváltozása miatt történő adatmódosítás díjmentes.
(6) A transzponderrel megjelölt eb tartójának megváltozása esetén
a) az új tartó az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni,
b) az adatbázis működtetője köteles a korábbi tartó adatait legalább öt évig nyilvántartani.
(7) A transzponderrel megjelölt eb tulajdonosának, tartási helyének megváltozása, vagy az állat elpusztulása esetén
az eb tartója az adatváltozást 8 napon belül köteles a magánállatorvossal az adatbázisban regisztráltatni.
(8) A transzponderrel megjelölt eb ivartalanítását vagy kisállatútlevele kiállítását az azt elvégző magánállatorvos
8 napon belül köteles az adatbázisban regisztrálni.
(9) Az ebösszeírás során felvett, az adatbázisban nyilvántartottaktól eltérő vagy abból hiányzó adatokról a jegyzõ
köteles az adatbázis mûködtetőjét értesíteni.”
(11) A 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 17/B. §-a a következő (10)–(12) bekezdésekkel egészül ki:
„(10) Négy hónaposnál idősebb eb csak transzponderrel megjelölve tartható.
(11) A (10) bekezdésekben foglaltak betartását a jegyző és a kerületi hivatal ellenőrzi.
(12) A négy hónaposnál idősebb transzponderrel nem jelölt ebről a jegyző és a magánállatorvos köteles jelentést tenni
a kerületi hivatal felé.”"
Van tehát egy törvényünk, amelyet a tehetősebb vagy felelősségteljesebb gazda be tud tartani. Aki évente viszi oltásra a kutyáját, azoknak a többsége tudja és akarja is vállalni a chipezés költségét, amely 2013. január 1-jétől maximum 3500 Ft + 200 Ft regisztrációs díj. Nagyon fontos, hogy regisztráltassuk is a chipszámot, mert ennek hiányában a mikrochip sorszáma nem fogja hozzánk visszavezetni elkódorgott vagy ellopott kedvencünket. A (http://petvetdata.hu/) oldalon lehet ellenőrizni, hogy valóban fent van-e a kutyánk és a mi adataink az adatbázisban. Az állatorvosoknál és egyre több menhelyen, illetve gyepmesteri telepen van már chipleolvasó, amellyel ki lehet nyomozni, hogy van-e a kutyában chip.
Budapesten és Pest megyében, illetve néhány nagyobb városban hirdettek és hirdetnek most is kedvezményes vagy ingyenes beültetési akciókat, azonban az ország nagy részén élők nem részesültek ilyen segítségben, és ha 2013 előtt mentek el az állatorvoshoz beültetni a chipet, akár a dupláját is fizethették. Ráadásul, vidéken, ahol nem ritka a 2-3 vagy annál több kutya, ezek a költségek halmozottan terhelték a háztartás büdzséjét.
Magyarországon kb. 2 millió kutya él, ebből több tízezer kóborol felelőtlen állattartás vagy állatelhagyás miatt. Néhány kutya falkába verődve, elvadulva, éhesen tartja rettegésben a települések lakóit vagy az vad- és háziállatállatokat. A vadászok zokszó nélkül kilövik azokat az ebeket a vadvédelem jegyében, amelyek átlépik a város vagy falu határát, de sokakat elütnek vagy sérülést szerezve, kínok között pusztulnak el. A szaporulat megfékezése, az ivartalanítás még gyerekcipőben jár hazánkban; ennek oka leginkább a tájékozatlanság és a pénzhiány. A sikeresen befogott állatokban először a chipet keresik, és ennek hiányában a kutya a kár élete végéig a gyepmesteri telepen (általában 30 nap) vagy a menhelyeken vár jobb sorsra. A különböző szervezetekhez került állatok a felépülés után ivartalanításon és chipezésen esnek át, amelynek költségeit általában az egyesület állja, de van, amikor a leendő örökbefogadó gazdinak kell kifizetnie mindezt.
És ott vannak azok a kutyák, akiknek ugyan van gazdájuk, de tartási körülményüket még egy többszörös gyilkossággal elítélt sem érdemel meg. Ezek a kutyák soha nem látnak állatorvost, rendszerint láncra születnek és azon is pusztulnak el. Tartóik sem anyagi fedezettel, sem megfelelő állattartási ismeretekkel nem rendelkeznek. Fogalmuk sincs, hogy milyen alapvető igényei (rendszeres étkezés, szocializálás, mozgás stb.) vannak egy állatnak, vagy szándékosan nem törődnek velük. Mi lesz ezekkel az állatokkal? Őket ki fogja ellenőrizni?
Az állatvédelmi törvény szigorodásával párhuzamosan lassan kibontakozóban van az Állatvédőrség (http://www.allatvedorseg.hu/) fogalma és szervezete, akik ellenőrzött bejelentésre kiszállnak olyan helyekre, ahol embertelen körülmények között tartják a kutyákat és más állatokat. Úgy néz ki, hogy az emberek is látják és merik is jelenteni azokat, akiknél állatkínzást vagy elhanyagolást észlelnek, ezzel is esélyt adva a kutyáknak.
Írta: De la Mancs
Forrás:
Gaál Péter: Lassie nem tér haza - A mikrochip magyar története, közkívánatra(In.: Kutya Szövetség (2006. szeptember))
Dr. Horváth László: Csip, csip, mikrocsip (In.: Nemzetközi Kutya Magazin (XII. évfolyam, 2. szám, 2007. február))
(http://www.kormany.hu/download/9/76/90000/KR_2012_115_(VI_11)_Kormanyrendelet.pdf)
Gaál Péter: Lassie nem tér haza - A mikrochip magyar története, közkívánatra(In.: Kutya Szövetség (2006. szeptember))
Dr. Horváth László: Csip, csip, mikrocsip (In.: Nemzetközi Kutya Magazin (XII. évfolyam, 2. szám, 2007. február))
(http://www.kormany.hu/download/9/76/90000/KR_2012_115_(VI_11)_Kormanyrendelet.pdf)